Az első lépés, a kezdet, a rajt, indulj már! – Kávé mellé egy kis napi édesítő

Évek óta tervezgetem, hogy neki állok és elkezdek írni.

Mindig vártam valamire, majd ekkor vagy akkor és aztán majd ha így vagy úgy lesz.

Tavaly decemberben megjött a kellő inspiráció, elment a hangom, lett egy gégegyulladás egy vegyszer miatt. Muszáj volt kezdenem valamit, mert a hallgatást nem viseltem jól. Elkezdtem írni, barátoknak, ismerősöknek, azoknak akiket szeretek  és remélhetőleg ők is szeretnek. Egy kis motivációnak szántam a reggeli kávé mellé, néhány pozitív életbeli inspiráció a mindennapi mosolyért. Nagyon élvezték ők is és én is. Főleg én. Ezúton is köszönöm a hűséges olvasását az irományaimnak.

Sokszor keressük az alkalmat, a pillanatot, hogy elkezdjünk valamit. Általában várunk valamire, ha majd ez vagy az megtörténik, majd akkor tesszük meg ezt vagy azt.

Vannak tevékenységek, amiket elkezdenénk, de mit fog majd szólni a szomszéd, az anyós, a férj, a munkatárs, a főnök és még sorolhatnám.

Nézzünk néhány hasonló helyzetet. Mi kell ahhoz, hogy egyáltalán elindulj? A legfontosabb a MOTIVÁCIÓ. Mégpedig a belsőbb fajtából, ami onnan mélyen legbelülről fakad.

Bármi is az amit elkezdesz, neked kell hogy fontos legyen! Számodra legyen értéke, hajtóereje, olyan ami ha kell, korán kidob az ágyból is.

Honnan tudod, hogy meg van? Miről veszed észre, hogy ez valóban a tiéd?

Egyszerű a válasz: nem fog érdekelni kinek mi a véleménye csak teszed a lépéseket egyiket a másik után, és szinte észrevétlenül elindulsz, és már csak azt veszed észre, hogy milyen távolságot megtettél, mégpedig önmagadhoz képest is.

Nézzünk néhány példát:

  • Sport – jöhetnek a kifogások, nincs cipőd, ruhád hozzá, vagy éppen időd nincs eljárni. Először tedd meg kicsiben. Az olimpiai aranyra még ráérsz gyúrni, először csak kezd el. Indulj el apró lépésekkel. Ha eddig az orrod sem dugtad ki a szobádból, akkor elsőre elég lesz a város határa, utána jöhet a megyehatár, majd az ország határ és egyszer csak ott lesz előtted az egész világ, bármit is kezdjél el.
  • Főzés – mindenki szakácsnak született, csak nem biztos, hogy tud róla! Itt is inkább kicsiben kezdjed.  A verhetetlen zsíros/vajas kenyér készítő érdemérem már most a tiéd. Megszavaztam! Egyszer biztosan sikerülni fog, lehet hogy csak ötödjére, de ezt csak a negyedik után tudod meg. Sok évvel ezelőtt, kb vagy 15-20 éve, nem volt még annyi főzős műsor, csak recept újságokból amit találtam és egy karácsonyi különleges menüt szerettem volna készíteni a családnak. Megvettem minden hozzávalót, kb 15 ezer Ft volt csak az alapanyaga ennek az egyfogásos ételnek. Lelkesen csináltam ahogyan le volt írva, de a végeredmény borzalmas volt. Szóltam a nagyobbik fiamnak kóstolja meg, hátha valamit  tud javítani rajta. Tett bele fűszereket, sót, sajnos semmi eredmény nem lett. Hívtam a kisebbik fiam, hátha neki lesz valami ötlete. Ő is rakott bele, ezt azt, de szintén nem volt számottevő javulás. Egyszerűen nem volt szívem kidobni! 15.000 Ft-nyi hús, bor, fűszerek és egyéb önmagában is véve drága finomság volt benne. Betettem a hűtőbe, majd holnap kiöntöm. Másnapra valami csoda történt és az ízek megegyeztek a hidegben, mert összeértek és valami fenséges egytál étel lett belőle másnapra! 
  • Művészet – festészet, rajz, zene, éneklés, tánc,versmondás, színészet, bármi is az ami téged foglalkoztat, kezd el! Az éneklésre a legjobb kezdet a fürdőszoba. A tükör hálásan meghallgat. Az első tánclépésekre a konyha a legkiválóbb helyszín, aztán jöhet a nappali, a terasz és így haladhatsz a világhír felé. A rajzolásra minden kezed ügyébe kerülő kis fecni a legtökéletesebb. Nem baj, ha először még nehéz kivenni mit is ábrázol, majd adsz neki nevet, később.
  • Hobbi – sokféle megfogalmazása van, talán a leginkább meghatározó megnevezése, amikor olyan tevékenységet végzel, nem veszed észre az idő múlását és minden kis idegszáladdal belefeledkezel abba amit csinálsz és aztán  rádöbbensz, te jó ég ennyi az idő! Akkor megtaláltad. Gratulálok! Abba ne hagyd! Csináld!
  • Tanulás – sohasem késő! A baráti körömben ifjonti kis tanulók most kezdenek új szakmát, egyik barátnőm 47 évesen péknek tanul 3 diplomával 2 nyelvvizsgával, másik barátnőm 53 évesen ült be az iskolapadba úgy hogy legalább 6 felé képesítése van és egyébként fantasztikusan fest és rajzol, most idős gondozást tanul OKJ-sen és mellé még a németet is, nehogy unatkozzon. Kifogást is lehet persze találni, a jó hírem, hogy ugyanannyi időbefektetéssel a megoldás sokkal könnyebben jön.
  • Bármi ami téged picit is hajt, adj neki egy kis energiát, aztán majd kinövi magát és aztán megállíthatatlan leszel!